(Avagy mi marad a distillációból, ha nincs, ami megőrizze?) Az Abszolútum nem következik logikai szükségszerűséggel abból, amit ez a rendszer korábban leírt. Nem megfigyelhető, nem mérhető, és nem is bizonyítható. Ezért nem bizonyított állításként kell kezelni, hanem vállalt posztulátumként. Ez…
(Avagy miért nem csupán a másik hiányzik?) A gyászról többnyire két nyelven szokás beszélni. Az egyik pszichológiai. Folyamatot lát benne: veszteséget, kötődést, feldolgozást, szakaszokat, visszaeséseket, alkalmazkodást. A másik vallási vagy metafizikai vigaszt kínál: túlélést, találkozást, folytatást, transzcendens értelmet. Mindkét nyelv…
(Avagy miért nem a tudat egyedül alakítja át a tapasztalatot?) A Distillatív Metafizika eddig elsősorban a tudat működéséről beszélt. Műveleti térről, distillációról, zajról, csendről, Abszolútumról. Arról, hogyan halad át a tapasztalat egy tudati szerkezeten, és mikor képes esszenciává sűrűsödni. Mindez…
(Avagy a „világnyitás” metafizikája) A Distillatív Metafizika eddig elsősorban az egyéni tudat működéséről beszélt. Arról, hogyan halad át a tapasztalat egy műveleti téren, hogyan sűrűsödik esszenciává, hogyan válik zajjá, ha nem képes átalakulni, és hogyan marad meg mindaz, ami valóban…
A csendet általában hiányként fogjuk fel. A zaj megszűnéseként, az inger eltűnéseként, a történés leállásaként. Hajlamosak vagyunk úgy gondolkozni, mintha a csend csak akkor jönne létre, amikor „nem történik semmi”. Ez a felfogás ráadásképp felettébb következetesnek tűnik egy olyan világképben,…
A Distillatív Metafizika egyik leggyakoribb félreértése, hogy a zajt a distilláció kudarcának, selejtjének vagy puszta akadályának tekinti. Mintha kizárólag az esszencia volna az értékes forma, a zaj pedig az, ami ebből kimarad. Ez a nyelv azonban félrevezető. A zaj és…
A distilláció nem cél, és nem is teljesítmény. Nem lehet egyszer csak „elérni”, és azután egyszerűen csak kipipálni. A Distillatív Metafizika ezért nem beszél módszerekről, gyakorlatokról vagy fejlődési ívekről. Mégis van értelme feltenni a kérdést: milyen feltételek mellett nem akad…
A distilláció nem automatikus. Nem következik be pusztán attól, hogy megtörténik valamiféle tapasztalat, és nem garantált attól sem, hogy valaki „reflektív”, „érzékeny” vagy „mély”. A Distillatív Metafizika egyik legfontosabb állítása éppen az, hogy a tapasztalat önmagában nem alakít át. Csak…
(Hanem műveleti tér.) Amikor a tudatról beszélünk, ösztönösen tartalmakra gondolunk. Gondolatokra, érzelmekre, emlékekre, képekre, belső történetekre. Mintha csak a tudat egyfajta tároló volna, amelyben ezek az elemek elhelyezkednek, azon belül pedig mozognak és hatnak egymásra. Ez a kép ugyan rendkívül…
A halál kérdése minden metafizikában megkerülhetetlen. Nem azért, mert misztikus, hanem mert lezárja a működést, amelyről addig beszéltünk. A legtöbb rendszer itt vagy vigaszt kínál, vagy jelentést gyárt. A Distillatív Metafizika egyikre sem hajlandó. A halál ebben a gondolkodásban nem…